Egy átlagos kórházi szülésnél a lepényi szak (tehát amikor már megszületett a kisbaba, de a lepény még nem) 3-5 perc, de legfeljebb is 20, mert ha ennyi idő alatt nem születik meg a lepény sem az oxy, sem a húzás, nyomás hatására, akkor vagy kézzel benyúlnak és leválasztják a lepényt vagy a műtőbe tolják a nőt.
Ezért aztán sokaknak érthetetlen, hogy hogyan lehetséges, hogy otthon ennél sokkal több idő telik el a lepény megszületéséig és elképzelhetetlen, hogy ha nincsen a kórházakra jellemző kapkodás, sürgetés, infúzió, varráshoz készülés, kisbaba elvivés, mérés, mosdatás, akkor mi mit is csinálunk ebben az időben?
Ezért összeszedtem néhány képet, ami alapján látszik, hogy ha nem avatkozunk be, nem "vezetjük aktívan" a lepényi szakot, akkor milyen csodákban lehet részünk. És ez nem csak a teljesen más élmény miatt jó, hanem a bizonyított pozitív élettani hatása miatt is.
1. Amikor megszületik a kisbaba, a nők jellemzően nem fekszenek, ezért beletelik 1-2 percbe csak az is, hogy valami közeli, de kényelmes helyen segítsünk az anyának lefeküdni és ha nem ő maga kapta el a kisbabáját (mert bizony ilyen is van), akkor legkésőbb ilyenkor már nagyon sürgetően jelzi, hogy szeretné magához ölelni. Az első, magzatvíztől nedves babakifogót leveszem az újszülöttről és a második, szintén melegített puha anyaggal már az anyukáján takarom be. Ilyenkor a köldökzsinórhoz még hozzá sem értünk és mivel még mindig teljesen működik, nem a fájdalmas levegővétel lesz a baba első dolga idekint, hanem hogy igézően az anyukája szemébe nézzen, hogy megbabonázza egy életre.
2. Aztán jön az első lélegzetvétel, ami fájdalmas. Még sosem csinált ilyet, de ha még ekkor sem nyúlunk a köldökzsinórhoz, akkor nem kell nagy, mély, fájdalmas levegőt vennie, hanem kicsi "kortyonként" nyitogathatja a levegőt még sosem tapasztalt tüdejét, rendezheti át a hozzátartozó vérkörét és az újonnan nyílt vérkörhöz szükséges többletvért megkapja a köldökzsinórból, ahol a vére egyharmadát tartja. Ekkor sírdogál egy kicsit, de mivel anyukáján van, aki melegíti, ismerős az illata, a hangja, a szívverése és még simogatja is, hamar megnyugszik. Az anyuka inni kap (pásztortáska tea vagy bármi, csak sok legyen) Eddigre már eltelik annyi idő, amennyi az átlagos kórházi lepényi szak és mi a lepénnyel, zsinórral még semmit sem foglalkoztunk, csak a babával és az anyával. Az új család egymásra talál, boldog, én idegesebb vagyok, mint a szülés alatt bármikor, de jól leplezem :)
3. Persze én már akkor vetettem egy első pillantást a köldökzsinórra, amint látszott belőle valami. Ha olyan "göndör" mint a régi telefonzsinórok, kékes-bordós-lilás, eleven színű a baba felől nézve, akkor nagy baj biztosan nincsen, akkor sem, ha a baba még nem úgy néz ki, mint a magazinok címlapján. Ha kinyitotta a szemét, érdeklődik, ha óvatosan is, de lélegezni kezd, színe, tónusa jó irányba mozdul, az 1 perces Apgarral sem lesz gond. Ha a képen látható "ékszert" viseli, úgyismint dupla valódi csomó, akkor az én szívverésem kihagy egy ütemet. Átsuhan a fejemen, hogy milyen jó, hogy sosem eröltetek egy kitolási pózt sem, nem vezénylem a "nyomatást", nem mondom meg a tutit, nem könyöklök hasba. Ezen életek múlhatnak pl. ilyen esetben.
4. Miközben a szülők örülnek egymásnak, ismerkednek a babával, esetleg bemutatják őt a nagyobb testvéreknek, én az anya állapotát is felügyelem (ha nincsen semmi rossz jel, semmi mást nem csinálok). Nem tudom, hova tűnik az idő, amikor egy újszülöttel lehet az ember egy négyzetméteren, de mire kiörömködtük magunkat már 20-30 perc eltelt a szüléstől. A baba kicsit kifújta magát, a tüdejét teljesen fel tudja már tölteni levegővel, a hörgök nyitva maradnak, a vérkör egyre jobban telítődik, a szÍne egyre rózsaszínebb, sőt vöröses árnyalatot vesz fel. Amint kipihente magát, jelelni kezd. Mutogatja, hogy éhes és aztán egyszer csak a talpával elrugaszkodási pontot keres és megindul felfelé. Kúszik, küzd, sírdogál, pihen, fejét emeli, kart lóbál, lépeget, tátog és követi a kis ökleit előre, a cici irányába. Aki valaha is látott ilyet, soha többé nem hiszi, hogy egy újszülött magatehetetlen, inkompetens személy lenne. Lenyűgöző, amit tudnak és meg akarják mutatni nekünk.
5. Van, hogy ez az út hosszú, van, hogy rövidebb. Van, aki kivárja, van, aki nem. De végül mindig ott a várva várt jutalom és lehet próbálkozni a szoptatással. Elsőre nehéz, a baba se tudja még mit csinál. A rutinosabb anyukák jellemzően hamar jól tudnak segíteni. De végül mindenki rácsatlakozik és akkor kezdődik csak az igazi boldogság. Van, hogy először ilyenkor érez valaki utófájásokat. Van, hogy már korábban és a lepény is megszületett már eddigre. De van, hogy még csak most kezdünk a lepénnyel foglalkozni.
6. Ilyenkorra már teljesen kiürül a köldökzsinór. Hideg, műanyagos tapintású, egyenes és fehér lesz. A baba hasától olyan 15-30 cm-re pedig kialakul a befűződés. Ettől a baba hasáig még sokszor sok óra múlva is eleven marad a zsinór. Igen, tudom, ne gyertek nekem az anatómiával. Látom, amit látok. Majd az magyarázhat nekem erről, aki maga is kivárta ennyiszer az ehhez szükséges időt. Ha akkor sem látta, amit én, akkor beszélhetünk.
7. Ha megvan a befűződés, megvan, hogy hol lehet elvágni. A lepény sokszor még ilyenkor is bent van, de ilyenkor már a zsinórt el lehet vágni. Van, aki nem vágja el. Van, aki nagy feneket kerít neki. Van, ahol a nagyobb teső segít, van, ahol az apuka. De a kérdés mégis csak az, hogy miért nem válik le magától, csak napok múlva?
8. Legtöbbször ilyenkor születik meg a lepény. Van, hogy nyomni kell egy kicsit, van hogy fel kell guggolni hozzá, van, hogy visszamegyünk a vízbe, van, hogy előbb pisilni kell menni, mert a telt hólyag útban van. Ha nincs gátmetszés, nincs vérzés, nincs miért sürgetni.
9. A lepényt alaposan meg kell vizsgálni. Csodás történeteket mesél a benti életről. Szívesen mesélem el a szülőknek és egyéb kíváncsi hallgatóságnak is. Még túl keveset tudunk a lepényről, de hogy egy csoda, az már most is biztos. Nem pedig egyszerűen veszélyes hulladék. Itt járunk időben ott, ami a kórházban legfeljebb 20 perc. És a babához a bába legtöbbször még egy újjal sem nyúlt.
10. Ha varrni kell (nagyon ritkán) az eszközöket fertőtlenítem. Ha nem kell varrni, készül az "Isten hozott" fürdő.
11. Eddigre a baba már csodás színű, gond nélkül lélegzik és szopik és imádni fogja a langyos fürdőt, mert emlékezteti a benti életre. Elllazul, kisímul és többnyire elalszik. A gyógynövények, olajok és a só pedig csodásan regenerálja a gátat. Mire ideág jutunk, már annyi idő eltelik, hogy a 3 órából csak néhány percem marad az adminisztráció elvégzésére, aztán boldogan mehetek haza (vagy valaki máshoz).