"A félelem erős.
Akár a szülésről, akár az életről van szó, a félelem mindent átjárhat. Megbéníthat minket a "mi lesz, ha...?" kérdése és közben elfelejthetünk élni. ANNYIRA tudunk fókuszálni a rossz dolgokra, hogy megtörténhet, hogy éppen ezzel vonzuk be őket. A szülésre való felkészüléshez szükséges, hogy elismerjük, hogy félünk, de az a vágy is, hogy ne a félelem irányítson minket. Mi tehet rosszabbat a testünknek a szülés alatt mint a félelem? A félelemtől nem tudunk kapcsolódni magunkhoz, erősebbnek érezzük a fájdalmat és kibillent minket az egyensúlyunkból. Ugyanígy az életben is összpontosíthatunk a külvilágra és az őrületre és akkor hirtelen mi is a kellős közepén találhatjuk magunkat. Elfelejtjük mi a valóság. Elfelejtjük azt az erőt, amivel megteremthetjük a saját rezgésünket. Választanunk kell, hogy pozitív vagy negatív energiát teremtünk, hogy fejlődik, emelkedik, tőle a testünk és a tudatunk vagy mindent lehúz a mélybe. Nyomottá tesz szellemileg, érzelmileg és fizikailag.
Mindig választhatjuk a félelmet és élhetünk a jövőtől rettegve. Nem sok dolgot tudunk irányítani sem a szülésben, sem az életben, de azt igen, hogy mire fókuszálva akarjuk megélni és átélni. A szeretet a leghatalmasabb erő az univerzumban és bármivel megbírkózhatunk... legyen szó egy nehéz, hosszú vajúdásról vagy a saját közösségünk szorongásáról attól, hogy mi minden történhet. Felkészülve a szülésre, megvetjük a lábunkat a jelen talaján és megtesszük, amit érzéseink szerint meg kell tenni. Úgy készítjük fel magunkat erre az ismeretlen kalandra, ahogy csak tudjuk. Az élet ugyanígy működik. Légy merész, hogy ne a félelem irányítson. Emlékezzünk rá, hogy milyen érzés a szeretet, milyen érzés élni és milyen egy hullámhosszan lenni minden jó dologgal."
Eredeti szöveg: Maryn Green
ford.: Bábakalács Születésház